- a következő írást azért publikáljuk, hogy a kedves magasbicikliről regélő újságíróknak ne legyen más dolguk, csak beleírni néhány szokásos figyelemfelkeltő baromságot, aztán kiverni a kis répácskát -
1. történeti szempontból
"A velocipédek* korában meglehetősen szokványosnak számított hat lábbal a föld felett tekerni. Férfiak és nők nagyjából ilyen magasságban utaztak évszázadok óta, eleinte lóháton, később pedig a kocsik bakján zötykölődve. A szokatlan az volt, amikor valaki alacsony biciklit épített, amit rögtön el is neveztek 'törpe biztonsági' kerékpárnak ('dwarf safeties')"
-írja Johnny Payphone.
A lánchajtású alacsony bringák gyorsan átvették az uralmat a piacon, ám az 1894-es Párizsi biciklis parádéra időzítve versenyt hirdettek: kié a legfurcsább párizsi bringa? Egy bizonyos Leon Lyon nevű úriember 500 frankban fogadott egy barátjával, hogy ő maga fogja elvinni a trófeát. Csakhogy a derék párizsi kerékpárépítő mesterek azidőtájt túlságosan el voltak foglalva a parádéra való felkészüléssel, így Lyon úr átutazott a csatornán, és egy beestoni mestert kért fel annak a kerékpárnak a megépítésére, amelyet az Eiffel torony inspirált, és amely végül megnyerte a versenyt és vele együtt a fogadást is, miután 1894 június 14-én tulajdonosa három méter magasból integetett az eseményre összegyűlt párizsiaknak.
Az új hóbort gyorsan elterjedt az óceán másik partján is, 1895-re bejárta az Egyesült Államok biciklistalálkozóit, 1896-ban a chicagói országúti futamot egy zsiráfbiciklis nyerte, méghozzá a menetiránynak hátat fordítva! Lehetséges, hogy a sporttársak a versenyzés helyett inkább a bőrüket mentették... 1897-ben pedig már Ausztráliában mutogatták az Eiffel torony biciklit.
A lámpagyújtogatók fantáziáját is felkeltette a magas szerkezet, így a szakmai vásárok kapuin kívül is hamar munkára fogták, majd amikor a gázlámpák kora leáldozott, már nagyobb gondjai is voltak az emberiségnek, mint magasbicikliket építeni.
A reneszánsz természetesen az őrült hatvanas években jött el: a Popular Mechanics címet viselő folyóirat 1964 áprilisi számában leírást közölnek a hagyományos cruiser kerékpárok megmagasításának egy új lehetőségéről: a váz megfordításával és egy cső felhelyezésével megnyílik az út az egy emelettel feljebb való közlekedésre. A magasbiciklik építése azóta is lelkes kerékpárosok hobbija maradt.
* A velocipédek angol közkeletű elnevezése "pennyfarthing", ami nem a nyeregben ülő személy gázkiáramlása és az apró hátső kerék közti összefüggésre utal, hanem arra, hogy a korabeli masinák kerekei az egymás mellé tett egypennys és negyedpennys (farthing) érmékre emlékeztetnek. A velocipédek első kereke pedig nem szabadidős célból készült ilyen nagyra, hanem mert lánchajtás híján így tudtak áttételt megvalósítani.
2. kulturális szempontból
"A kerékpáros kultúra nem eladó!"
A világ nagy része még mindig elhiszi, hogy a fogyasztás kikésznyerítheti az új csodaenergiaforrás feltalálását, ha egyáltalán tud róla, hogy a fosszilis energiahordozók kora hanyatlóban van. Politikai szélsőségek erősödése, vállalkozó kedvű munkaerő útkeresése és kivándorlása, az alkohol és egyéb kábítók mértéktelen fogyasztása, öngyilkossági ráta, az ősmagyar kultúra kultúrálatlan majmolása, vallási fanatizmus: mind-mind egy út, melyet a fennálló monetáris rendszer mocsarában fuldokló emberek választanak a kilábalás reményében. Mind-mind egy tévedés: a megoldás a magasbicikli.
Az olajkorszak hanyatlásának egyik fő színhelyén, Chicagóban működik a Rat Patrol, emellett említésre méltó a Black Label Bike Club, a C.H.U.N.K. 666 is. Hazánkban a Neuroszkeptikus Zúzóállatok (NZA) képviselte elsőként ezt az irányt, hozzánk legközelebb pedig a bécsi Bike Kitchen épít mutáns kerékpárokat.
A magasbiciklis klubok jellegzetes sportja a jousting, azaz lovagi torna. A szertartás rendszerint nagyobb összejöveteleken kerül lebonyolításra a bevezető és hangulatfokozó játékokat követően. Az egymással szemben álló, karjukon hosszú dárdát tartó sportolókat segítőik indítják útnak, aki leteszi a lábát, az vesztett. Hasonló rituálé keretén belül választják meg az új tagokat is: ha a wannabe veszít, az azt jelenti, hogy még gyakorolnia kell, hogy a klub teljesértékű részévé válhasson.
3. technikai szempontból
A legegyszerűbb, klasszikus magasgeometria a két egymás tetejére hegesztett kerékpárváz. A homlokcső középen a) kimarad, és a felső és az alsó villanyak közé egy kazáncső kerül, így két csapágy "bennszülötté" válik b) egy vastagabb cső, melybe belefér az extra hosszú villanyak, így elegendő egy pár kormánycsapány.
A gyakran felmerülő problémák ennél a típusnál:
- csak két ponton (nyeregvázcső teteje - középcsapágyház alja illetve a villanyak meghosszabbítása) csatlakozik a felső váz az alsóhoz
- a lánc épp merőleges lesz a papucsra így nehéz beállítani a láncfeszességet feszítő nélkül
- nagyon hátra kerül a súlypont, ez ellen sokszor kisebb elsőkerékkel védekeznek, ami pedig felveti a fékezés problémáját.
4. a kerékpáros szempontjából
A felszállás és leszállás technikáját pofonegyszerű elsajátítani, ami közte van, az pedig maga a mennyország.
Irodalomjegyzék
teherbringa.hu