lent szar

Sok felsőfokú oktatási intézményben eljött a tárgyfelvétel ideje, ennek apropóján elétek tárok egy meglepetést, mert annyira érdeklődtök a magasépítés iránt:

Leírás: Magasépitési szerkezetek (térrácsok, sikbeli keretek) számitógépi statikai számitásának modelljei és módszerei, keretk másodrendű számitása rugalmas anyagmodellel, kötélháló számitása a nagy elmozdulások elméletével. Végeselem-módszer és alkalmazása. A szél és földrengés dinamikai hatások számitási modelljei és módszerei, az épületek rezgésanalizise. Képlékenységtan két alaptételének alkalmazása keretszerkezeteknél. A tárgy követelményei a Tanszéki hirdetőtáblán tekinthetők meg.

háháháháhá

Wackor magasa szétszedve pihen egy lakótelepi erkélyen, ozi pedig BKV-val jár (persze facebookon még mindig magasban pózol, csak a valóság esik kissé távol tőle). Nem csoda, ha némileg vonakodva segítek új magasok építésében.

így is lehet

Egy napfényes őszi pénteken két lovag vágtatott ki a városból, egész pontosan a BME kertjéből. Céljuk a szokásos dunakesziii Dunapart-Palibá tengely volt, az útvonal azonban ezúttal a budai oldalon kezdődött, majd legújabb hidunkon ívelt át a nagy folyó felett.

Sokmindent lehetett hallani manapság a Megyeri híd kerékpárútjáról, muszáj volt hát saját szemünkkel is megtekinteni a kialakult helyzetet, méghozzá minél magasabbról. Persze a hídépítők a minőségellenőrök véletlenszerű felbukkanását a legkevésbé sem tartják kívánatosnak, ezért már az Északi összekötőnél megpróbált egy elvakultabb munkásparaszt leráncigálni a drótparipáról. Innen is üzenem neki, cselekedete alapvetően helyes volt, ritkán látni munkájáért ennyire lelkesedő munkásparasztot. Az, hogy végül a trágyán kellett átgázolnunk, érthető, vidéken valószínűleg ez a normális rendje a dolgoknak. Megállítani nem tudott fondor cselével, Csepel hátsókerekem vígan hasítja a legsüppedősebb sarakat is, így hamarosan elértük a folyami átkelőt. A kerékpárút nagy ívben fordul rá a híd északi oldalára, egész jól megcsinálták, de a hídon a burkolat minősége némileg aggasztó. A pesti oldalon a lehajtót - mint azt már sok helyen olvashattátok - hepehupásra csinálták a mozgássérültek kedvéért. A szándékoltan kialakított hepék és hupák szinte fel sem tűnnek a többi között, ez csak nagy sebességgel lehet igazán kellemetlen, de egyébként nem érdemes gyorsan belefutni a félúton kialakított hajtűkanyarba.

Unalmas kis beszámolónk után a végső kérdés: miért kérdezi meg egy ipari alpinista, hogy miért jó olyan magason?

Pénteken (okt.10) újra magasba szöknek a szikrák, leégnek a festékek, kilyukadnak a vázcsövek, "van egy kormányod?" "csak egy középcsapiért!". Sajnos nekem már megvan a tökéletes biciklim, így csak gyakorlom az AWI-hegesztést. Te, aki még nem rendelkezel a magasban kerékpározáshoz szükséges eszközzel, szerezd be gyorsan a két szar vázat meg kerekeket, miegymás, az őrület pénteken lecsap bal kézzel.

Elhalasztva :(

Brit tudósok azonosították azt a mutáns gént, amely felelőssé tehető a magasbiciklizés iránti vágyért - számolt be a Science című amerikai tudományos magazin. A magasbiciklis betegségben szenvedők képesek több vázat is egymásra erősíteni, hogy minél magasabban kerékpározhassanak.

A többnyire 20-30 év közötti korcsoportot veszélyeztető génvariáns blokkolja a félelemérzetért felelős agyi reflexeket, majd az alannyal sokat érintkező vasszerkezeteket is mutációra kényszeríti gazdája által.

A kutatók vizirókákon kísérletezve jöttek rá arra, hogy a közismerten magasbicikli-gyűlölő faj egyes példányai a felfedezett génmutánst a szervezetükben hordozó emberekre sunyi tekintettel néztek. Több szakember kritikával illette a kutatást, mivel szerintük az ilyen komplex viselkedés felismerését rengeteg környezeti változó zavarhatja.

Jelenleg világszerte átlagosan 6 millió emberből csupán 1-2 szenved a betegségben,és eddig nem találtak megfelelő gyógymódot a kezelésére, többnyire tompítókkal nyomják el a magasbiciklizés egyik tüneteként jelentkező felfokozott kedélyállapotot.

Volt szerencsénk összefutni az autómentes nap moszkva téri stációján a csodálatos Cyclown Circus tangóharmonikásával. A kis argentin fickó és csapata hét éve járja a világot mutáns biciklikkel, neki személy szerint egy zsiráf mintázatú klasszikus tallbike-ja volt agyváltóval, részben betonvasakból. Az első kerék fölött egy, a harmonika számára kialakított plató volt, mivel hangszereiket és a cirkuszi előadásaikhoz szükséges szarokat(*) is magukkal cipelik.

(*): A Cyclown Circus (gyéren frissített) honlapján ők maguk használják a crap szót azokra az eszközökre, amiket cirkuszba öntött zenés performanszaik során viselnek és használnak. Ezt sajnos nem láttuk, csak egy öreg néni elmondásaira hagyatkozhatunk. Ő ugyanis a Gödörnél elmesélte, hogy látta a fiatalokat, és nagyon jó zenét játszottak (erről myspace oldaluk ad tanúbizonyságot), meg biztos bohém élet lehet ez, de ezután biztosan nagyon nehéz lehet beállni nyolctól négyig, márpedig ha családjuk lesz akkor muszáj lesz beállniuk nyolctól négyig. Mármint dolgozni - a beállni szó másik értelmében már jól haladnak a fiúklányok. Az argentin mondta például, hogy sokkal biztonságosabb italozás után magasbiciklizni, mert ilyenkor az autósok jobban odafigyelnek a szinuszos pályán mozgó toronyra. Az mondja először, hogy nincs igaza, aki többet és magasabban tekert életében a Cyclown Circusnál. Emellett meglehetősen intelligens ember, a történelem és a nyelvek a kedvenc területei.

Egyébként egy laoszi cirkusszal kezdték útjukat, majd őket maguk után hagyva bejárták Ázsiát és Európát, jelenleg pedig délre tartanak a hideg elől.

A második kép a Pótkulcsban készült: az uccazenész és a szkinhed kedélyesen társalognak.

(A szkinhed kifejezést a tilos levlistában használta valaki ozira, akit egyébként jelenleg a vasárnapi blikk ostromol interjú céljából. A valaki állítólag megkérdezte egyszer ozit, hogy hogy száll fel, mire ozi azt felelte, hogy "ahogy akarok". A vasárnapi blikkes fickóról nem tudni, hogy mekkora az az összeg, amennyiért szerinte megéri a vasárnapi blikkben szerepelni.)

A magasbiciklizés közben leggyakrabban elhangzó kérdések listájának harmadik helyezettjével foglalkoznánk ezúttal. Rutinos magasos már felszállás előtt retteg, hogy mit fog válaszolni a sok hülye kérdésre, anélkül, hogy úriemberi mivolta ne sérüljön. Magyarul szinte rá lesz kényszerítve, hogy undorító módon előre gyártott szólamokat válaszoljon, repetatíve. Íme, nyilvánosságra hozom a lehetséges kontrázások top 10-es listáját, hogy ha legközelebb valaki megkérdezné, "ez vajon méér jó?", könnyedén mondhassam: "Nézd meg a zinterneten." Hát kérem:

10. Nem ér le a pedál a kanyarban.

9. Megáll a forgalom, amint meglátnak.

8. Hegeszteni jobb, mint vásárolni.

7. Magasról szarok rád.

6. Jobb a kilátás.

5. A CO2-tartalom magasban alacsonyabb.

4. Ha elbasz az autó, sétálok tovább a tetején.

3. Kóbor kutyáktól nem kell félni.

2. Nem alacsonyodok le az autósok közé.

1. Közelebb vagyok Istenhez.

Bizony mondom, wackor megmutatta, hogy kell elegánsan alleycat-en résztvenni. Kategóriájának első helyezettje a táncparketten is megpörgette a buli legelbűvölőbb magasbiciklijét, így:

Aztán később a dídzsé rakta épp a lemezeket, amikor a színpadon felejtett emeletes veszedelem hatalmas energiakisülést produkált, melynek következtében némi kavarodás történt, majd a fekete lyuk ellentéte volt megfigyelhető pár másodpercig (szegény lemezlovas alig tudott elhajolni a tünemény elől). Hatalmas szerencse, hogy sikerült lefotóznom még aktív állapotában, bár az este folyamán sugárzásnak kitett szervezetem csaknem megadta magát.

Mégis jobban jártam, mint szegény fickó a színpad előtt. A képen épp magába szippantja a Higgs-bozon-bozót. 

1. kép: Mindenhol megcsonkított biciklik hevertek


2. kép: Az új krugerváz + a Csepelized új oziváz alakban reinkarnálódik (magastandem)

3. kép: Wackor és az első magas fixi Magyarországon.


További képek a wackorblogon

Csodálatosan szerencsés nap lesz a szombati a magasbiciklis naptárban, ugyanis új remekek készítésével fogjuk tölteni.

Jöjj el te is! Hozd a vázaid és egy hosszú rudat, mert ha elegen leszünk alkalmi joustingra is sor kerül!

2008. szeptember 13án kezdetét veszi tehát az ŐRÜLET.

Várunk szeretettel!

És ne tervezz a hétvégére más programot, mer ez hosszan fog tartani, mint régen a sziget.

 Végre ráleltem egy videóra, amit már rég kerestem, ráadásul még az előző bejegyzéshez is kapcsolódik, hiszen a srác első szavai így szólanak:

People always ask "how you get up on that thing? how you get down from that thing?" You hear all the time when riding a tallbike.

Hát nem szép, hogy egy ennyire távoli népcsoport, ennyire más kultúra, mégis ugyanazok a gondolatok?:DDDDD

Járókelők kérdezik, hogy szállok le

Így szállok le, úgy szállok le

3 leány, 3 ifjú, 3 nap

szárszó indulás

világos és kenese közt a tengely meghal

füredig éjjeli kényszervonatozás (29km)

füreden reggel öreg kerékpárszerelő (udvar közepén ül egy sámlin, kereket fűz, körülötte használt alkatrészek mindenhol), mondom, hogy a másik bolt népnyúzó buzié, nagyon tetszik neki, ezeré' ad komplett kereket, még át is szereli

szokásos dombok, egyre kisebbek, főleg így magasban, de most figyelem meg a csöcs alakúakat először

satöbbi

Ezek az amcsi fiatalok...

A nyári elfoglatságokra való tekintettel Magyarország Első Magasbiciklis Blogján némi pangás észlelhető.
De ne keseredj el, hiszen hamarosan újabb izgalmas kalandokról adunk hírt.
Addig is foglald el Magad valami hasznossal!

Továbbá szerezd be ezt a filmet, és juttasd el szerkesztőségünkbe, ha nem szereted, hogy süt a nap.

magyar magasbiciklis intergalaktikus túra beszámolóját olvashatod hamarosan drága Olvasó, de előbb meg kell ismertesselek a miliővel, amely rövid kalandunkat körülöleli.

A blog szerzői segítenek rendberakni egy dunakesziiii kerékpárszervizes szerszámait, így - hacsak nem töltik éjjeleiket Kruger telkén - kénytelenek otthonaikból eljutni az említett műhelybe. Ez Budapest tizennegyedik kerületétől Dunakeszi város határáig tartó útvonalat jelenti, ami azért is különleges, mert itt igen gyakori a vizirókák megjelenése (a műholdképen a "b"-vel jelölt ponton volt a legnagyobb a viziróka-koncentráció, így ha arra jártok, legyetek felkészülve mindenre!), tehát hőseinknek nem mindennapi veszélyekkel kellett szembenéznie, nem is beszélve akkori állapotukról, ami az előző esti hányós, hajnalig tartó tivornyázás után megelehetősen alacsonyan helyezkedett el a Foner-féle fittségi skálán.

"A kilenc órás kelés annyira nem viselt meg, mint az a forró légáramlat, ami a mellkasomba vágódott, mikor kinyitottuk a bejárati ajtót. Miután áramszünet volt a 14. kerületben nem tudtunk a garázskapun keresztül távozni. Ezt már akkor baljós előjelnek ítéltem." Emlékszik vissza Ozi. "Az úton egyébként semmi izgalmas nem történt, leszámítva a vizirókákat, amik kb félúton támadtak ránk harci díszben, tradícionális fegyvereikkel. Szerencsére a lábainkat nem érték fel alacsony termetükből adódóan, de járműveinkben megpróbáltak kárt tenni, meghiúsítva ezzel célunk elérését: Dunakeszit. A Patyolat utca egyik nehezen belátható kanyarulatában rajzszögeket szórtak az aszfaltra, és így vártak ránk. Még most is megfagy ereimben a vér, ahogy lelki szemeim előtt látom félelmetes seregüket feltűnni: tágra tárt rőt pofájukból egyszerre szakadt ki a velőtrázó csatakiáltás. Minden valamirevaló magasbiciklis tudja mi következik ezután: a vasak gyors feltrancsírozása. Két lehetőség állt tehát előttünk, az egyik a menekülés (pöhh!), a másik pedig valamiféle csel alkalmazása. Mondanom sem kell, a másodikat válaszottuk. Kruger fejéből hatalmas ötlet pattant ki: el kell csalni a vizirókákat egy behajtani tilos táblához (a vizirókák ugyanis mozgásképtelenné válnak az ilyen tábla közelében). Honfoglaló eleink nyomában járva menekülést színleltünk, és elindultunk a megfelelő irányba, nyomunkban a harci dalt skandáló lényekkel. Ezeket a feszült pillanatokat nem lehet szavakba önteni." Ozi itt félbeszakítja beszámolóját és remegő kézzel cigarettára gyújt, majd kissé megnyugodva folytatja. "Nekem tönkretették a fékem. Kruger szerencsésebb volt. Mindenesetre sikerült lerázni őket." Ozi innentől elzárkózik mindenféle kérdéstől, ami a csata részleteire vonatkozik, szemmel láthatólag megviselte az eset. "Ezután elköltöttem lekváros buktából és kakaós csigából álló reggelimet egy helyi plusz élelmiszerbolt előtt, amitől annyira magamhoz tértem, hogy a külső szilágyi útról a pálya utcára vezető aluljárón minden gond nélkül átkeljünk. A szembejövő autósok füllel halhatólag már tudomást szereztek hősi tettünkről, mert hangos dudálással üdvözöltek a 243 cm-nél magasabb, egysávos alagútban. Az út többi része valóban nem érdemel túl sok szót, a kesziiii emelkedők nem jelentettek problémát sokat próbált cirkálóinknak."

A célállomáson nagy örömmel fogadták a rajt, a vizirókás intermezzo ugyanis némi csúszást okozott az eredeti időtervhez képest. De a napsütötte dunaparti városka életét nem zavarta meg pilótáink feltűnése, hiszen tudjuk, hogy a hétköznapok robotját nem lehet megszakítani ilyen jelentéktelen esemény miatt, mert túl sok ember maradna pénz nélkül, így nem lenne biztosítva a fogyasztás, ami e világot élteti mocskos valójában.

De félre a bírálattal! Egy sokkal fontosabb információt kell közzé tennem, drága Olvasó! Krugernek először a világon sikerült lencsevégre kapnia egy harci helyzetben lévő vizirókát!!!

Ha ilyet látsz elkezdhetsz gyanakodni.

képek Magyarország első magaskerékpáros találkozójáról. Lássatok csodát:

Üzenjük a közterületfenntartóknak, a közútkezelőknek, a főkefének, és mindenkinek, aki szereti, hogy azon nyomban lombtalanítsák a fákat az utak mentén 243 cm magasságig! Továbbá követeljük a közlekedési táblák 243 cm fölé való helyezését, és az aluljárók 243 cm fölé való magasítását!

Ha követeléseink nem teljesülnek, akkor